Itt a tavasz!

A tavasz szerintem az egyik legcsodálatosabb évszakunk! Nyílnak a virágok és minden kezd színesbe borulni. DE mit is kell tudnunk a tavaszról?

A trópusi éghajlaton nem létezik tavasz. A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a déli féltekén szeptember, október és november a tavasz hónapjai. 

Ez az az időszak, mikor emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.

A tavasz jellegzetes képe a sok szín, ez a divatban is megmutatkozik. Minden évben újabb-újabb színkombinációkat láthatunk a kifutókon, egyaránt az utcákon is.

A 2015 tavasz divatja a színes elegáns, de vadító
szoknyák és egybe ruhák. Minden egyre kivágottabb vagy visszatérünk az 50-60-as évekbe.

Lorem ipsum

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.




Sed ut perspiciatis unde omnis iste natus error sit voluptatem accusantium doloremque laudantium, totam rem aperiam, eaque ipsa quae ab illo inventore veritatis et quasi architecto beatae vitae dicta sunt explicabo. Nemo enim ipsam voluptatem quia voluptas sit aspernatur aut odit aut fugit, sed quia consequuntur magni dolores eos qui ratione voluptatem sequi nesciunt.

 

Kedvenc sportom

Neque porro quisquam est, qui dolorem ipsum quia dolor sit amet, consectetur, adipisci velit, sed quia non numquam eius modi tempora incidunt ut labore et dolore magnam aliquam quaerat voluptatem. Ut enim ad minima veniam, quis nostrum exercitationem ullam corporis suscipit laboriosam, nisi ut aliquid ex ea commodi consequatur? Quis autem vel eum iure reprehenderit qui in ea voluptate velit esse quam nihil molestiae consequatur, vel illum qui dolorem eum fugiat quo voluptas nulla pariatur?

Romos mesekasély

A tavasz első napján nem kis küzdelem és sértődés árán kiharcoltam, hogy VÉGRE menjünk el Turára megnézni a Schossberger-kastélyt. Már régóta ismertük például filmekből ezt a csodaszép épületet, de valahogy sosem sikerült élőben is megnézni. Nagyon szépek a letisztult, klasszicista kúriák is, de az ilyen elvarázsolt kastélyoknak még nagyobb a vonzereje - még ha iszonyatosan romos is.

 A ma is eredeti formájában - csak éppen teljesen lepusztulva - láthatjuk a neoreneszánsz épületet, amit a Schossberger-család az Esterházy-aktól megvásárolt földterületen emeltetett. A gyönyörű kastélyt a kor legelismertebb építésze, Ybl Miklós tervezte, az építkezés pedig 1873 és 1883 között tartott. Az épület változatos megjelenését a pavilonok, tornyok, előreugró rizalitok és portikuszok adják, az eredeti francia palából készült tető vonalát kis kémények csipkézik.

 A kor legmodernebb technikai megoldásai is helyet kaptak az épületben: villanyáram, vízvezeték, központi fűtés, étellift. A majd' 3000 nm-nyi alapterületű kastélyban 98 helyiséget alakítottak ki, többek között egy pálmaházat, ahol szökőkutak is voltak. Ebben a kis épületrészben viszonylag jó állapotban maradtak fenn a falképek. Ezek illetve az épület egyes részletei az Operaház megoldásaival mutatnak rokonságot, hiszen mindkettőt Ybl tervezte, és a két emlék egy időben épült.
 A kastélyhoz 10,2 hektárnyi park is tartozik, ami eredetileg azért épült, hogy a nagy nyári melegben enyhítse a lakók hőérzetét. A magyarországi elterjedésük szerint telepített fákat öntözni is tudták, a park gondozását pedig természetesen kertész felügyelte.

A mai romantikus, ám lerobbant állapota a sok tulajdonosváltásnak köszönhető. A Schossberger-család elszegényedése és a második világháború után szovjet katonák szállták meg az épületet, később közkórház és iskola is volt. Az épület jelenlegi tulajdonosa tervezi a felújítást, de konkrétumok még nincsenek. Őszintén remélem, hogy ez a gyönyörű épület pár éven belül újra régi fényében ragyoghat, mert tényleg olyan ámulatba ejtő, mint amilyennek például a Holdhercegnő című filmben látjuk.

Fapados evolúció

Repülni, (majdnem) úgy, mint a madarak, jó érzés, ezért szinte mindenkinek különleges élményt jelent repülővel utazni. Szerencsére ma már a fapados légitársaságok megjelenésével milliók számára vált elérhetővé ennek az élménynek az átélése. A fapados járatok egyik legszembetűnőbb sajátsága, hogy a szállított poggyászt minimálisra csökkentik. Kevesebb poggyász alacsonyabb üzemanyagköltséget eredményez, ami hatékonyabb és gazdaságosabb repülést eredményez. Úgy tűnik, erre a természet, vagy az evolúció már évmilliókkal ezelőtt rájött.

Régóta tudjuk, hogy a repülő állatok jeles képviselőinek, a madaraknak a csontozata könnyű szivacsos, üreges szerkezetű, ami a repülő életmódhoz való alkalmazkodást jelzi. Egy mostanában megjelent összehasonlító vizsgálatból megtudhattuk, hogy a poggyászcsökkentés a csontvázukon kívül kiterjed a madarak genomméretére is. 48 faj genomjának összehasonlító analízise azt mutatja, hogy a madarak genomja jelentősen kisebb, mint más gerinces állatok genomja. Mint ismert, a gerincesek – beleértve az ember – genomjának 80-90%-a nem-kódoló DNS-t tartalmaz, amelynek nagy része biológiai funkció nélküli lom (junk). A lom DNS mintegy 50%-a ismétlődő szekvenciák millióiból áll.

Kiderült, hogy a madarak genomjában az ismétlődő szekvenciák aránya kevesebb, mint 10%. Ezen túlmenően, génjeik sokkal sűrűbben követik egymást és méretük is kisebb, mint általában a gerinceseké, elsősorban intronjaik rövidsége miatt. Nagyon érdekes észrevétele a kutatóknak, hogy a genom hasonló zsugorodása az egyetlen repülő emlős, a denevér esetében is megfigyelhető, amiből arra következtethetünk, hogy a repülő életmód szelekciós nyomást gyakorol a genomméretre.

A genomméret zsugorodásának magyarázatára jelenleg még csak tesztelésre váró elképzelések vannak. Egyik ilyen elképzelés szerint a sejtekben található hatalmas mennyiségű lom DNS fenntartása és replikációja energetikailag problémássá vált a jelentős metabolikus energiát igénylő repülő életmód kialakulásával. Az összehasonlítást végző kutatók szerint a gén és az intronméret csökkenése gyorsabb génszabályozást tesz lehetővé, ami szükséges lehet a repülés során felmerülő intenzív energiaszükséglet biztosításához.